Strasbourgi ügyek, beadványok az Emberi Jogok Európai Bíróságán

ejebKét évvel ezelőtt indítottuk el a jogi problémákat érintő szolgáltatásunkat, 2015 márciustól pedig egész Európára kiterjedő jogvédelmi szolgáltatást közvetítünk ügyfeleinknek. 2015 májusától pedig a folyamatosan bűvölő ügyvédi kapcsolataiknak köszönhetően az Emberi Jogok Európai Bíróságához (röviden: EJEB/ECHR) készítünk, készíttetünk beadványokat.  Mi is az EJEB/ECHR?

Szolgáltatásaink bővítéséhez további ügyvédi irodák jelentkezését várjuk az EU-ból és Magyarországról egyaránt!

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) az 1950-es „Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről”, vagy röviden az Emberi Jogok Európai Egyezménye betartásának felügyeletére létrehozott bíróság. Az Európa Tanács által elfogadott egyik legfontosabb egyezménynek a Tanács mind a 47 tagja részese. Az aláíró felekkel szembeni emberi jogi sérelmekkel kapcsolatos kereseteket a többi aláíró állam és magánszemélyek nyújthatják be.[1] A bíróságnak egy magyar tagja van: Sajó András,[2] előtte 1991 és 2008 között Baka András volt tagja a testületnek [3] (forrás Wikipedia)

A fent nevezett Egyezmény védi különösen: az élethez való jogot; a tisztességes eljáráshoz való jogot polgári és büntető ügyekben egyaránt; a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot; a véleménynyilvánítás szabadságát; a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadságát; a hatékony jogorvoslathoz való jogot; a javak háborítatlan élvezetéhez való jogot, a választójogot és a választhatósághoz való jogot is.

Mit kell tudnom az EJEB/ECHR eljárásokról?

Az EJEB által lefolytatott eljárás nem helyezi hatályon kívül a korábbi eljárások döntéseit, perújrafelvételt viszont megalapozza a kártérítés mellett.

Az EJEB ítéletekben, amennyiben megállapított az elkövetett jogsértés, kártérítést ítélnek meg, amihez még hozzá adódik az eljárás költsége, ügyvédi díja is. Tehát a sértettnek megtéríttetik az okozott kárt és az azzal járó költségeket is.

Milyen összegeket ítélnek meg kártérítés címén?

Például:

1.)

Kártérítést fizethet a magyar állam egy volt trafikosnak, amiért elvették tőle a trafikját. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága nem jogerős ítélete szerint Vékony László csaknem 5 millió forint kártérítésre jogosult, amiért a trafikok újraosztásakor nem kapott koncessziót.

2.)

Egy héttel ezelőtt a strasbourgi bíróság hat fogvatartott embertelen bánásmódja miatt ítélte a magyar államot mintegy 74 ezer euró  (mintegy 22.5 millió forint) kártérítésre.

3.)

Több mint 14 ezer euró (mintegy 4,3 millió forint) kártérítést és perköltséget kell fizessen a magyar állam egy baktalórántházi korábbi rokkantnyugdíjasnak a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) ítélete alapján.

Részletes tájékoztató:

AZ EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA (STRASBOURGI BÍRÓSÁG)

Az Emberi Jogok Európai Bírósága nemzetközi bíróság, amelynek székhelye Strasbourg. Annyi bíróból áll, amennyi az Európa Tanács azon tagállamainak száma, amelyek megerősítették az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelméről szóló Egyezményt. A Bíróság bírái egyéni minőségükben járnak el, és nem képviselnek egyetlen államot sem. A kérelmek feldolgozása során a Bíróságot a Hivatal segíti, amely jórészt a tagállamokból származó jogászokból, más elnevezéssel jogi titkárokból áll. A jogászok teljes mértékben függetlenek országuktól, és nem képviselik sem a kérelmezőket, sem az államokat.

A Strasbourgi Bíróság feladata annak biztosítása, hogy az államok tiszteletben tartsák az Egyezményben foglalt jogokat és biztosítékokat. E feladatot az egyének – vagy esetenként államok – által benyújtott panaszok (az ún. „kérelmek”) megvizsgálásának útján látja el. Ha megállapítja, hogy valamelyik tagállam megsértette ezeket a jogokat és jogi garanciákat, ítéletet hoz. Az ítéletek kötelező jellegűek: az érintett államok kötelesek azokat végrehajtani.

Ki, mikor, milyen feltételekkel fordulhat a Strasbourgi Bírósághoz?

Kérelemmel fordulhat a Strasbourgi Bírósághoz az a személy (illetve személyek csoportja), aki úgy gondolja, hogy személyesen és közvetlenül áldozata lett az Egyezményben foglalt jogok és jogi garanciák megsértésének. A kérelmező lehet akár magánszemély, akár jogi személy, például gazdasági társaság vagy egyesület.

A kérelmezőnek személyesen és közvetlenül kellett az állított jogsértés áldozatának lennie. Nem nyújtható be általános jellegű panasz valamely jogszabállyal vagy intézkedéssel szemben például azért, mert az méltánytalannak tűnik.

Az eljárásban részt vevő bármely ügyfél, illetve a perben szereplő bármely fél, akár felperes, akár alperes, élhet ezzel a lehetőséggel.

A kérelmezőnek minden olyan jogorvoslatot igénybe kell vennie az érintett államban, amely alkalmas lehet arra, hogy hatékonyan orvosolja a sérelmezett helyzetet (ez általában a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz benyújtott keresetet, illetve – ha erre van lehetőség – a fellebbviteli bíróságokhoz benyújtott jogorvoslatokat jelenti). Nem kell kimerítenie viszont azokat az általában rendkívüli jogorvoslatokat (pl. adott esetben a felülvizsgálati kérelem), amelyek az ügy érdemére várhatóan nem hatnak ki (pl. jogszabály által meg nem engedett esetben előterjesztett felülvizsgálati kérelmek).

Kérelmet csak olyan állam ellen lehet benyújtani, amelyre nézve az Egyezmény kötelező (Magyarország ide tartozik), és amely a kérelmező véleménye szerint megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét. Csak akkor van helye kérelemnek, ha a sérelmezett intézkedést az érintett állam valamely hatósága (pl. bíróság vagy közigazgatási szerv) tette.

A kérelemnek az Egyezményben foglalt valamelyik jogra kell vonatkoznia. Mivel az Egyezmény tartalmazza az ésszerű határidő követelményét az eljárások tekintetében, ezért a hosszúra nyúlt ügyek esetén a Strasbourgi Bírósághoz lehet fordulni. A kérelem nem vonatkozhat másra, mint az Egyezmény megsértésére – nem lehet panaszt benyújtani például a magyar jogszabályok megsértése miatt.

Az eljárás illetékmentes.

Az eljárás menete

Az eljárás általában írásban zajlik. A Strasbourgi Bíróság csak kivételes esetben tart tárgyalást, és a kérelmezőt írásban értesítik a Bíróság határozatairól. Bár az eljárás első szakaszában nem kötelező az ügyvédi képviselet, a kérelmezőnek hasznos, ha van erre specializálódott ügyvédje, a hibás kérelmet ugyanis a Bíróság elutasítja. Amennyiben kivételes esetben az eljárás során a Bíróság tárgyalást tart, azon a francia, illetve angol nyelvet magas szinten beszélő jogi képviselő tud csak eljárni.

A Strasbourgi Bíróságnak először azt kell megvizsgálnia, hogy a kérelem elfogadható-e. Ez azt jelenti, hogy a kérelemnek meg kell felelnie az Egyezményben meghatározott feltételeknek. Ha a feltételek nem teljesülnek, a kérelmet elutasítják. Ha a kérelmet elfogadhatatlannak nyilvánítják, a határozat végleges, és ellene nincs helye jogorvoslatnak, az eljárás befejeződött.

Ha a kérelmet vagy a kérelmező egyes panaszait elfogadhatónak nyilvánítják, a Strasbourgi Bíróság arra ösztönzi a feleket (a kérelmezőt és az érintett államot), hogy jussanak békés megegyezésre. Ha megegyezés nem jön létre, a Bíróság „érdemben” vizsgálja az ügyet, azaz megállapítja, hogy megsértették-e az Egyezményt és ítéletet hoz.

Ha a Strasbourgi Bíróság megállapítja, hogy egyezménysértés történt, „igazságos elégtételt” nyújthat a kérelmezőnek, azaz bizonyos károk megtérítéseként pénzösszeget ítélhet meg és az érintett államot a kérelmező költségeinek megtérítésére is kötelezheti. Ha a Bíróság azt állapítja meg, hogy nem történt jogsértés, a kérelmezőnek nem kell a sajátján felüli költségeket (az érintett állam költségeit) megfizetnie, a próbálkozás tehát ingyenes.

(Forrás: az Európa Tanács hivatalos honlapja)

Amennyiben jogsérelem érte Önt külföldön, vagy akár Magyarországon, keressen fel bennünket. [ Kapcsolat ]

 

Hozzászólások

You may also like...