A bizalom ára

Eljött az idő, hogy kiteregessük a szennyest. Szomorú, hogy ilyenről kell írnom, de ahogy több cikkel ezelőtt is már ígértem, itt csak a meztelen igazságról olvashattok kertelés, szépítés nélkül. Előljáróban fontos megjegyeznem, hogy bár az ügynökség profiljába belefér, hogy bajbajutottakon segítsünk, mi egy profit-orientált vállalkozást hoztunk létre, viszont nem érzelmektől mentes emberek vagyunk. Lehet, hogy ez az utóbbi tulajdonság nem előnyös, ha a profitról van szó, de nem éreznénk jól magunkat ha csak egyszerűen elfordítanánk a fejünket olyankor, amikor honfitársaink sanyarú sorsát látjuk.Mint ahogy minden háborúban, pont úgy egy vállalkozás életében is számolni, kalkulálni kell a veszteséggel vagy a viszmajorral is. Ha időben felkészülsz ezekre és kezelni tudod őket, akkor te vagy a győztes! /Ezt a két mondatot jó lenne ha sokan elolvasnák újra és újra azok közül, akik az UK-ba készülnek. A tendencia azt mutatja sajnos, hogy az emberek nagy része egyszerűen nekivág az ismeretlennek. / Ezt a leckét mi jól megtanultuk, hiszen a világ egyik legrosszabb piacán, Magyarországon nőttünk fel.

Így csináljuk is a dolgunkat és nem fordítjuk el a fejünket, mert az elveink ezután sem engedik meg, és szeretünk úgy lefeküdni, hogy mikor lehajtjuk a fejünket, elmondhassuk: Mi tényleg mindent megtettünk! Persze a “praxisunkban” vannak érdekes történetek, segítségre érdemes emberek, de sokszor kiderül, hogy vannak olyanok is, akik nem érdemlik meg azt, hogy segítő jobbot nyújtsunk nekik. Mi nem fordítjuk el a fejünket akkor sem, tudjátok, a nyugodt alvás miatt…..

Addig, amíg csupán pénzről van szó, kevésbé korbácsolja fel bennünk a negatív érzelmeket, hogy amikor segítettünk nem egyszer az a hála, hogy tartozást hagy az “ügyfél” maga mögött. Persze tudja az ember, hogy viszonylag könnyedén behajtható az UK-ban a tartozás és hiába lép olajra az illető, pláne mert a tartozás Magyarországon is csak tartozás marad. De az, amikor a segítségre kevésbé érdemes emberek maguk mögött a nehezen felépített hitelünket rombolják, mit sem törődve azzal, hogy ezzel a tettükkel másoktól veszik el a lehetőségég annak, hogy mi segíthessünk, szállást, munkát és ezzel egy új jövőt adjunk, na ez már túl megy minden határon. Ez megkérdőjelezi számunkra  azt, hogy érdemes-e segítenünk?! Mennyit fogunk még fizetni azért, mert megbíztunk egy elesett, bajba jutott ember szavában?!

Természetesen mikor a baj beütött és szó szerint sírva érkeztek hozzánk (az egy másik történet, hogy magyaroknak köszönhetően kerültek bajba) ezek az emberek, mi bátorítottuk, befogadtuk és segítettük őket. A mi kapcsolatainkat, szolgáltatásainkat felhasználva kaptak szállást (NEM tömegszállást, saját szobát plazmatv-vel), munkát, lett bankszámlájuk, vagy NI number-ük. Ott voltunk mindaddig, amíg a saját lábukra álltak. Persze mindezt hitelbe, szívességből, együttérzésből.  Azért tudtuk megtenni, hogy segítünk mert volt olyan hitelünk, hírünk, hogy a szállásra depozit nélkül be tudtak költözni egy  szobába vagy a  kapcsolatainknak köszönhetően másnap felvették dolgozni az illetőt.

Aztán az elmúlt napok miről szóltak?! Kedves “barátaink” már nem szorulnak segíŧségre! Megvetették a lábukat és elkezdték pusztító “ámokfutásukat”. Volt, aki több száz fontos tartozást maga mögött hagyva hazamenekült, mert neki mégsem való ez a világ. A másikuk egy 6 hónapos szerződést ignorálva elköltözött, ezt megelőzően össze-vissza hazudozott a landlord-nak. Újabban már az általunk intézett munkahelyéről is hasonló híreket kapunk. Aztán van olyan ember is aki épp nincs abban a kedvében , hogy bejárjon dolgozni. És még sorolhatnám! Szomorú vagyok, mondhatnám, hogy: ” a magyarok mind ilyenek és az ország sorsa nem véletlenül ennyire szánalmas, ilyen néppel..”

De nem teszem! Én is magyar vagyok és kikérem magamnak az ilyen embereket, ezt a lejárató és felelőtlen magatartást! Felháborító és vérlázító, hogy ezek a semmirekellő emberek más, rendes magyar jövőjét vagy annak a lehetőségét veszik el. Világ életemben gyűlöltem ezt a viselkedést és nem fogjuk most sem elfordítani a fejünket, hanem mindent megteszünk, hogy ezek az emberek átadják a helyet olyanoknak, akik valóban megérdemlik és megbecsülik a lehetőséget egy új életre. Nyugodjatok meg, vannak még elegen!

Ti is tegyetek így, segítsétek azokat akik rászorulnak és takarítsátok ki a “gazt” magatok körül.  Talán eljött az idő arra, hogy az általam már többször felvetett “trust” és “black” listát -és ezzel egy kvalifikált adatbázist- létrehozzam?

Hozzászólások

You may also like...