Brexit félidőben – London egy éve jelentette be a kilépését

Tegnap, március 29-én volt egy éve, hogy Theresa May, brit miniszterelnök e szavakkal aktiválta az az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikkelyét: “Tisztelt Tusk elnök úr…Kilépünk az Európai Unióból”. A szerződés szerint két év áll rendelkezésre, hogy a kilépő tagállam, és az EU is rendezze ügyeit. Így a Brexit folyamata a félidejéhez érkezett.  Az Egyesült Királyság a jelenlegi helyzet alapján 2019. március 29-én, brit idő szerint 23 órakor (közép-európai idő szerint aznap éjfélkor) lép ki az Európai Unióból, 46 évi tagság után.

Félidejéhez érkezett a Brexit folyamata – London egy éve jelentette be a kilépésétMég egy évig az Európai Unióban (forrás: Twitter/UKPM)

Kifakuló vörös vonalak

Még 2016 őszén Theresa May úgy fogalmazott, hogy Nagy-Britannia “teljesen független, szuverén állam lesz” a kilépés után. A londoni kormányzat pedig meghúzta az ún. “vörös vonalakat”. Azokat a feltételeket, amelyekből, mint mondták, semmiképpen sem engednek.

Nos, ezek a “vörös vonalak” mára jobbára rózsaszínné halványodtak, vagy el is tűntek.Brüsszel azzal ült le a tárgyalóasztalhoz, hogy a britek a Brexit után nem „mazsolázhatják ki” a számukra előnyös feltételeket. London pedig már 2017 elején azzal, hogy „ a dolog oda-vissza működik majd. Kompromisszumokra lesz szükség.”

Valójában az elmúlt egy év során a legtöbb kérdésben London kénytelen volt engedni. Vegyük csak sorra a kardinálisabb kérdéseket, a teljesség igénye nélkül.

#1 Bevándorlás

Az elemzők szerint ez volt az a kérdés, ami az Uniós tagságról szóló népszavazást a kilépés oldalára billentette.

“Visszaszerezzük az ellenőrzést afelett, hogy hányan jönnek Nagy-Britanniába az EU-ból” (Theresa May, 2017 január, Lancaster House)

“A személyek szabad mozgásáról szóló irányelv nem lesz többé érvényes Nagy-Britanniában. Az európai uniós polgárok letelepedését Nagy-Britanniában a brit törvények határozzák majd meg” (Brit kormány, Fehér Könyv, 2017. február)

A legmarkánsabb álláspont az ún. 5 éves ciklus volt. Aki a kilépés előtt akár csak egy nappal is a szigetországba érkezik, az öt éves tartózkodás után letelepedési engedélyt kap. Aki viszont a Brexit után jön majd, arra már teljesen más (de milyen?) szabályok lesznek érvényesek.

Ezzel szemben London mégis engedett ebből. Az átmeneti időszakban ugyanis – a 2020 december 31-ig érkezők esetében – továbbra is érvényes marad az alapelv. Vagyis az, hogy az EU polgárai Nagy-Britanniában tartózkodhatnak és az állandó letelepedés jogát is megszerezhetik.

#2 Állampolgári jogok

Szorosan ide kapcsolódnak az állampolgári jogok. A britek jogai az Unióban, és az uniós polgárok jogai a szigetországban. A brit kormány kezdettől fogva az egyenlőség elvét tartotta szem előtt. A 2017 decemberi tárgyalásokban már meg is állapodtak erről.

Ezzel szemben egyes szakértői csoportok vitatják a megállapodást. Ugyanis a végleges szövegből már kimaradt az a kitétel, hogy a brit állampolgárok szabadon mozoghatnak az EU-ban. Ezért a Nagy-Britanniában élő EU-s állampolgárok Donald Tusk-nak, az EU elnöknek írtak levelet. Ebben kifejezték aggodalmukat, hogy nem mindenkinek a helyzetét rendezték egyértelműen.

#3 A „válási számla”

“Mivel nem leszünk többé az egységes piac tagja, nem kell majd hatalmas összegű hozzájárulást fizetnünk az Uniós költségvetésbe” (Theresa May, 2017 január, Lancaster House)

“Az Egyesült Királyságnak eleget kell tennie a brit EU-tagság alatt vállalt pénzügyi kötelezettségeinek”. (Az EU 2017 júniusi tárgyalási álláspontja)

Tavaly decemberben nagy nehezen értek el eredményt e kérdésben. Az Egyesült Királyság beleegyezett, hogy 2019-re és 2020-ra befizeti a tagsági hozzájárulásokat. Ezen túlmenően még kiveszi a részét azokból a 2020 vége előtt keletkező kötelezettségekből is, amelyek 2020 után lesznek esedékesek.

Így a becslések szerint a kilépés 40-45 milliárd fontjába kerül a briteknek.

#4 Az ír határ kérdése

Az egyetlen brit-EU szárazföldi határ kérdése a legösszetettebb, és a legnehezebben megoldandó feladat. Abban London és Brüsszel is egyet értett tavaly decemberben, hogy „fizikai határellenőrzés nem lesz”.

Theresa May ígéretet tett arra, hogy megvédi az Egyesült Királyság integritását. Ez azt jelenti, hogy az ország saját egységes belső piacán belül nem jelenhetnek meg határok. Ismert az az EU-javaslat, amely – ha egyéb megállapodás nem születik – “közös szabályozási térség”kialakítását célozza az ír sziget egészén. Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy Észak-Írországra érvényben maradna az EU egységes belső piacának szabályrendszere. Mindez úgy, hogy a brit kormány az EU-tagság megszűnésével egy időben ki akar lépni az unió egységes piacáról és vámuniójából is.

Mérleg

Azért, hogy elkerülje az átmenet nélküli kiválást (politikai zsargon szerint: “a szikla pereme”), London beleegyezett az EU számos követelésébe, feladva „vörös vonalait”. A Brexit támogatói ezt szükségtelen engedményeknek, egyenesen kapitulációnak tartják. Mások szerint az átmeneti időszakért fizetett ár megéri, ha azután a szigetország kiléphet az EU-ból

Brüsszelnek az az érdeke (már csak stratégiai okokból is), hogy London rosszabbul jöjjön ki a kilépésből. Ezzel szemben a brit kormány ennek ellenkezőjét igyekszik kommunikálni.Végső soron azonban elmúlt időszak példája azt mutatja, hogy ha a politikai akarat megvan, akkor lehetséges a megállapodás.

Theresa May továbbra is eltökélt

Theresa May csütörtökön, egy évvel a brit kilépés előtt országjáró körútra indult. Ennek során érintette egyetlen nap alatt az Egyesült Királyság mind a négy nemzetét, Angliát, Skóciát, Walest és Észak-Írországot.

A Brexit-folyamat utolsó évének kezdete alkalmából a BBC-nek interjút adott. Ebben kijelentette: meggyőződése, hogy Londonnak sikerül az EU-val olyan egyezményt kötnie, amely vámmentes, súrlódásmentes kereskedelmi forgalmat tesz lehetővé, és így a brit gazdaság megőrizheti Uniós piacait. Ugyanakkor „Nagy-Britannia az EU-tagság megszűnése után meg tudja majd nyitni saját piacait az egész világ előtt, így a Brexit lehetőségeket teremt számunkra”.


Forrás: zarojel.hu

Hozzászólások

You may also like...