Tényleg hazaküldhetik a magyarokat Nagy-Britanniából?

eu-borderA Nagy-Britanniában élő magyarok számáról a legkülönbözőbb statisztikák keringenek: a 2011-es brit népszámlálás mindössze 48 ezer magyarországi születésű brit lakost számolt össze, Matolcsy György nagykövetségi adatok alapján már 2013-ban is 300 ezer nagy-britanniai magyar munkavállalóról beszélt, amely 2014 első harmadában 70 ezerrel nőtt; a brit munkaügyi hivatal egy belső használatra készített jelentése szerint pedig több mint egymillió magyar fizet kint társadalombiztosítási járulékot.

Annyi biztosnak tűnik, hogy Londonban ma már annyi magyar él, hogy a brit főváros az ötödik legnagyobb magyar város, amely gyorsabban is növekszik a legtöbb magyar nagyvárosnál:

manapság évente 5-10 ezer magyar megy ki munkát vállalni Londonba.

A magyarok – ahogy a kelet-európaiak – többsége valóban munkáért megy Londonba, nem segélyekért, és ha azt nem találnak, akkor viszonylag hamar hazajönnek. A megkérdezett, kint élő magyarok szerint nem nagyon van olyan, aki a szociális juttatásokért menne ki: sokan azt sem tudják, hogy járna nekik ilyen. Ráadásul Nagy-Britanniában, főleg Londonban nem könnyű megélni, ezért ha valaki nem talál munkát kint, már csak azért is visszajön, mert

Magyarországon legalább kicsit olcsóbb munkanélkülinek lenni.

Így a munkanélküli-segélyre és az egyéb szociális juttatásokra vonatkozó korlátozások miatt nem várható, hogy tömegével térnének haza a Nagy-Britanniában lébecoló honfitársaink. Ilyenek ugyanis nem nagyon vannak.

Ami inkább jellemző, az az, hogy durván becsapják és kihasználják a jobb élet és jobb kereset reményében a szigetországba vándorló magyar munkásokat, legyenek diákok vagy felnőttek. Ezért, ha a Labour nyer, és a brit munkások védelme érdekében bevezeti, hogy ne lehessen nevetségesen alacsony órabérekkel és kegyetlen munkakörülményekkel a brit munkások alá ajánlani, sok kint élő, képzetlen magyarnak akár javulhatnak is az életkörülményei. Főleg, mivel a bevándorlásra vontakozó ígéreteiken túl mind a konzervatívok, mind a Munkáspárt a minimumórabér növelését ígérte. Egy kint élő magyar az Indexnek azt mondta:

János féléves építőipari munkára ment, öt nap szemétszedés és egy mocskos szoba fogadta. A közvetítő cég tulajdonosa és volt dolgozója egymásra mutogat.

Az ilyen eset júliustól emberkereskedelemnek számít. Tovább

Elveszik az átvert magyarok pénzét Angliában

Az átverés arra épül, hogy lepusztult lakásokat töltsenek fel minél több bérlővel. Tovább

Az új intézkedések, illetve maga az tény, hogy bevándorlásellenes lett a közhangulat, inkább a most Nagy-Britanniába készülőket riaszthatja el.

Munkanélküliek lennének a bevándorlók?

Az Egyesült Királyságban élő bevándorlókra és így a kinti magyarokra egyébként sem jellemző a munkanélküliség a kutatások szerint, ezért a szociális juttatásokat, különösen a munkakeresési/munkanélküli segélyt megnyirbáló ígéretek inkább a többségi társadalomnak szólnak, semmint egy valós problémát oldanak meg. A London School of Economics (LSE) egy friss kutatásából például az derült ki, hogy

nem nő jelentősen a munkanélküliség azokban a városokban és kerületekben, ahol különösen sok a bevándorló.

A migránsok ráadásul kevésbé veszik igénybe a közszolgáltatásokat, például az egészségügyet, mert fiatalok, nem betegeskednek, ugyanakkor dolgoznak és adót fizetnek. Az LSE kutatása szerint tehát nagyban hozzájárulnak az államháztartás hiányának csökkenéséhez.

Máshol is lecsapnak a migránsokra

A brit bevándorlásellenes lendület egyik oka, hogy tavaly novemberben az Európai Bíróság is kimondta: nem számíthatnak a jóléti rendszerre azok, akik csak a szociális segítség miatt mennek másik tagállamba. Három hónapnál rövidebb ideig átköltözhetnek, de ha öt évnél nem hosszabb időre maradnának, bizonyítaniuk kell, hogy el tudják tartani magukat.

A német ügyben született döntést üdvözölték a brit konzervatívok, és Európa-szerte felbátorította a kormányokat, hogy átmeneti időszakhoz kössék, amíg valaki elkezdhet juttatásokat igényelni.

A németek már tavaly áprilisban bekeményítettek: maximum hat hónapot adtak, hogy valaki az EU-ból állást találjon náluk, valamint öt évre kitiltanák, aki visszaélt a jóléti rendszerrel. Az se egyedi jelenség, hogy euroszkeptikus vagy EU-ellenes pártok lovagolják meg a közhangulatot. Helsinkiben épp a brit választások napján jelenthetik be, hogy második legerősebb pártot, a szélsőséges A Finneket (korábban Igaz Finnek volt a nevük) is beveszik a kormányba.


Forrás: Az index.hu cikke alapján

Hozzászólások

You may also like...