Mit köszönhet a világ a magyaroknak? Közismert magyar találmányok

magyar_foldBár egyre több magyar honfitársunk válik a magyar politika(i elit) áldozatává és ebből kifolyólag kénytelenek a rabszolgasort választani más országokban, ez az összeállítás egyszerű bizonyítéka annak, hogy kivételes képességgel és kiemelkedő gondolkodásmóddal bíró nép voltunk, vagyunk. Irigységből, gyűlöletből, önös érdekből egyszerűen elherdálják ezt a szellemi tőkét és egy jobb sorsa érdemes nép pedig, alja munkával más országok népei rabszolgájává válnak. De nézzük, hogy mit köszönhet a világ a magyaroknak:

Színes tévé

Az USA-ban az 1950-es években vezették be. A késői ’60-as években azonban már nagy számban kezdték értékesíteni. GE Porta Color hordozható tv-je (10 hüvelyk 200-270$) 1966-ban jelent meg a boltokban. A ’70-es évekre a színes tévé általánossá vált az USA-ban.

Sok más tudós mellett Goldmark Károly nevéhez köthető ez a találmány. 1939-ben Goldmark a CBS mérnökeként olyan elektro-mechanikus rendszert hozott létre, ahol a kamerában és a vevőkészülékekben a katód sugárcső előtt szinkronban vörös, zöld, kék szűrő forog. A CBS 1940. augusztus 28-án színes film segítségével folytatott teszteket. 1940. november 12-én már az élő közvetítést is tesztelte.

A háború után tökéletesítette a színes TV eljárását, amelyet már az űrkutatás során is alkalmaztak: ennek révén láthatták szerte a világon a Holdon tett első emberi séta számos mozzanatát.

Basic programnyelv

Aki a 80-as években hozzájutott egy Commodore géphez, az óhatatlanul találkozott a BASIC-kel is. A BASIC (Beginner’s All-purpose Symbolic Instruction Code) általános célú programozási nyelvet 1964-ben készítette Kemény János (aki korábban Einstein tanársegédje volt a Princetoni Egyetemen) és Thomas Kurtz a Dartmouth College-ben, oktatási céllal.

Elterjedésében nagyban közrejátszottak az 1980-as években elterjedt számítógépek, melyeknél gyakran a számítógéppel egybeépítve adták a BASIC értelmezőt. Nagy lökést jelentett a nyelv elterjedésében a DOS operációs rendszer elterjedése, melynek újabb verzióiba beépítették a Qbasic nevű BASIC változatot. A 1990-es évek elejére sokan leírták a Basicet, mivel a Basic alapú mikroszámítógépek kora lejárt. Könnyű tanulhatósága miatt sokan kezdik a programozást vele.

Flopilemez

A hajlékonylemezzel (magyar átírással flopilemez, angolul floppy disk vagy csak röviden floppy) szintén találkozott mindenki, aki a számítógéppel kapcsolatba került a ’80-as, ’90-es években. Az MCD típusú mikroflopi feltalálója Jánosi Marcell gépészmérnök, konstruktőr.

A találmány nagyszerű volt: egy olyan merevlemezről volt ugyanis szó, amelyet ki lehetett venni a számítógépből, bárhová magával vihette a felhasználó, és természetesen más gépekbe is illeszthető volt. Amikor a szabadalmi idő lejárt, Jánosi nem hosszabbította meg azt. Ezért bárki felhasználhatta találmányát. Elsőként az amerikai IBM érdeklődött a floppi után, és később készítettek egy, a Jánosiénál nagyobbat, 8 inch-est.

Nukleáris láncreakció, atombomba, hidrogénbomba

Nukleáris láncreakcióról beszélünk, ha egy magreakció terméke újabb magreakciót vált ki. Az atomerőművekben (és a nukleáris fegyverekben) az urán és a plutónium maghasadásának láncreakcióját alkalmazzák. Lényege az, hogy a maghasadás során felszabaduló 2-3 neutron újabb maghasadást váltson ki. A nukleáris láncreakció elméletét Szilárd Leó dolgozta ki.

1934-ben Londonban Ernest Rutherford egy előadásában az atommag hatalmas energiájáról beszélt, de kijelentette, hogy az atomenergia gyakorlati felhasználása lehetetlen. Az előadásról hazatartó Szilárd Leót azonban irritálta, hogy valamit megvalósíthatatlannak mondanak. Az általa is terjesztett hagyomány szerint, amikor később London belvárosában, a Southhampton Lane-en ballagva megállította egy piros lámpa, akkor ötlött eszébe a neutronok láncreakciója, mint az atomenergia kiszabadításának lehetősége. (Barátai szerint azonban ezen legendában van némi szépítés, ugyanis Szilárd sosem állt meg a piros lámpáknál…)

A nukleáris láncreakció elmélete tette lehetővé a nukleáris fegyver, vagyis az atombomba létrehozását. Szilárd Leó 1939 augusztusában megírta és Albert Einstein aláírta a híres levelet, hogy figyelmeztessék Franklin D. Roosevelt elnököt arra a lehetőségre, hogy a nácik atombombát építenek. A levél kézbesítője Teller Ede volt. Sikerült Roosevelt aggodalmát annyira felkelteniük, hogy az USA elindította az atombomba létrehozását célzó Manhattan-tervet. Az atombombát az Egyesült Államokban a Manhattan terv keretein belül fejlesztette ki egy kutatócsoport az új-mexikói Los Alamosban. A projekt vezetője Robert Oppenheimer lett. A munkában amerikai, olasz és angol tudósok mellett Teller Ede, Szilárd Leó és Neumann János is részt vett.

A hidrogénbombák, vagy fúziós bombák az atommagok egyesülésén, fúzióján alapulnak, amikor könnyebb atommagok, mint például hidrogén vagy hélium állnak össze nehezebb elemekké nagy energia felszabadulása mellett. A hidrogénbomba megvalósításának kulcsa az a megoldás, amit a szakirodalom Teller–Ulam-tükör, vagy Teller–Ulam­-elrendezés néven ismer.

„Little Boy”, a hirosimai bomba

Szódavíz

Jedlik Ányos a balatonfüredi ásványvizet szerette volna egy friss, mesterséges szénsavas vízzel helyettesíteni. Az ő nevéhez fűződik a szikvíz nagyüzemi gyártása. Kezdetben a szódavizet szikvízgyártó kisiparosok állították elő és üvegpalackokban árulták. A 20. század második felében megjelentek a fémből készült palackok (szifonok), amelyekben a szén-dioxidot és a nyomást a rászerelhető patron tartalma adja. A szódavíz (másként szikvíz, a köznyelvben szóda) kitűnő szomjoltó ital, illetve fröccs-adalék.

Jendrassik-gázturbina

A Jendrassik Cs–1 volt a világ első működőképes légcsavaros gázturbinás hajtóműve. Jendrassik György tervezte 1937-ben, később a magyar tervezésű RMI–1 romboló és felderítő repülőgép hajtóművének szánták. A légcsavaros gázturbina tervezési munkái a Ganz-gyárban 1939 júliusától 1940 januárjáig tartottak.

A tervezés Cs–1 típusjelzéssel folyt, amiben a Cs „csónakmotort” jelentett, így akarták a német hírszerzést félrevezetni, hogy ne tegyék rá kezüket a radikálisan új erőforrásra. A tervek szerint a gázturbinának 550 °C-os maximális hőmérséklet mellett 1000 lóerőt kellett volna teljesítenie. Azonban az év végére is csak 302 lóerőt értek el 7%-os hatásfokkal. A kísérleteket 1943-ban, amint akkor hitték ideiglenesen, de valójában örökre abbahagyták.

Holográfia

A holográfia a fény hullámtermészetén alapuló olyan képrögzítő eljárás, amellyel a tárgy struktúrájáról tökéletes térhatású, vagyis háromdimenziós kép hozható létre. A holográfiát egy brit állampolgárságú magyar, Gábor Dénes találta fel 1947-ben. A hologramok legelterjedtebb alkalmazási formájával, a biztonsági azonosító jelekkel mindenki találkozhat a kazettákon és CD-ken vagy az új papírpénzeken, bankkártyákon. Ezek az apró kis hologramok (szinte) hamisíthatatlanok, mert róluk tökéletes másolatot csak az eredeti hologram segítségével lehet készíteni.


Amikor csak egy tárgypont van, a tárgyhullám és a koherens háttér, vagy “referenciahullám” interferenciacsíkokat hoz létre

Segner-kerék, vízturbina

A vízturbina egy forgó erőgép, mely a mozgó víz energiáját mechanikai munkává alakítja. A vízturbinát a XIX. században fejlesztették ki és széles körben használják ipari energiaforrásként, elsősorban elektromos energia fejlesztésére. Segner János András már az 1700-as évek közepén reakciós vízturbinát fejlesztett ki. Ez a vízszintes tengelyű turbina volt a modern vízturbinák előfutára. Ezt a rendkívül egyszerű gépet még ma is gyártják kis vízierőművek számára. Segner Eulerrel együtt dolgozta ki a turbina méretezésének első tudományos elméletét.

A Segner-kerék vázlata

Egy másik cikkben egy autóbaleset kapcsán mutatja be a 9GAG összeállítása, mi mindent köszönhet a világ nekünk, magyaroknak. Gondoltátok volna, hogy a súlyos, azonnali kezelésre szoruló beteget a kórházba szállító helikopter éppúgy magyar találmány, mint a hozzátartozók értesítéséhez nélkülözhetetlen telefon (és telefonközpont), vagy a betegeknek felírt C-vitamin (és amivel felírják: a golyóstoll)?

Nézzétek meg magatok:

A végén az összeállítás készítője pluszban felsorol rengeteg találmányt, ami nem köthető a balesetes példához, de mind magyar eredetű. És a végén felhívja a külföldi olvasók figyelmét, hogy gondolkodjanak, mielőtt Magyarországot egy ismeretlen, “kit-érdekel”-országnak nevezik…

Végül pedig egy kis összefoglaló videó:

Na most magyarázzátok meg egy angolnak vagy egy hollandnak, hogy a magyarok nem mosogatóknak születtek!

Forrás, képek: Wikipédia


Eredeti cikk: szeretlekmagyarorszag.hu

Hozzászólások

You may also like...